Tájékoztatjuk a Tisztelt Látogatókat, hogy Barabás Község hivatalos honlapja a
oldalon érhető el.
Frissített információkért látogassanak el Barabás Község hivatalos honlapjára.
Barabás, 2020. május 20.
____________________________________________________
Szeretettel köszöntjük Önöket
Barabás Község honlapján!
Szabolcs- Szatmár- Bereg Megye, „beregi” részén, közvetlenül az ukrán határ mentén fekszik egy kis település, Barabás. Az ide látogatók, csodálatos és nyugodt természetvédelmi tájban gyönyörködhetnek!
Megközelíthetőség:
Rendszeresen közlekedik autóbusz, Vásárosnamény irányába, és irányából. A településnek nincs vasútja. Barabás közúton több irányból is megközelíthető. Vásárosnaménytól a 4123-as úton Vámosatya felé haladva, vagy a 4124-es úton Gelénes felé haladva juthatunk el a településre.
A 4124-es út, a 41-es főútról ágazik el, a csarodai körforgalomnál.
Szociológiai jellemzők, infrastruktúra, gazdaság:
Az óvodai ellátás helyben működik. Az általéános iskola alsó tagozata a 2015/2016-os tanévig helyben működött, 2015. szeptemberétől az alsó és felső tagozatos diákok Tiszakerecseny községben tanulnak. A közoktatás, társulás formájában van megoldva a településen. A településen van orvosi és védőnői rendelő, gyógyszertár, takarékszövetkezet, posta és különböző vendéglátó egységek. 1994- ben kiépült a vezetékes gázhálózat, és ebben az évben került sor a ravatalozó, illetve a „Diszkont” néven említett épületegyüttes. A lakosság számára az ivóvíz ellátást vezetékes vízrendszer biztosítja. Az új óvodai konyha 2009-ben épült, majd 2010-ben az óvodát is korszerűsítették, felújították.
A településen élők összefogással emlékművet állítottak a II. Világháborúban elhurcoltak emlékére. A településen jelenleg nincs jól működő vállalkozás. A munkanélküliek száma magasabb az országos és megyei átlagot tekintve.
Az Önkormányzat működési területén fekvő kőbánya, termálvíz lelőhelyek és természeti környezet a befektetők hiánya miatt kihasználatlanok. A lakosság fő jellemzője a vendégszeretet, és összefogás.
Önkormányzati társulás
(Körjegyzőség, Közös Önkormányzati Hivatal)
2009. január 1. napjától az Önkormányzat csatlakozott a már meglévő Tiszakerecseny – Tiszaadony – Mátyus Községek Körjegyzőségéhez.
A körjegyzőség 2011. január 1-től, már 5 taggal rendelkezett, melynek megnevezése 2013. február 28. napjáig: Tiszakerecseny- Tiszaadony- Mátyus- Barabás- Lónya Községek Körjegyzősége volt.
A körjegyzőséghez tartozó települések Közös Önkormányzati Hivatalt hoztak létre, így a volt körjegyzőség, 2013. március 1. napjától: Tiszakerecsenyi Közös Önkormányzati Hivatal.
Nevezetességei:
A Szent Barnabás tiszteletére emelt, középkori eredetű református templom a Kossuth u. 1. szám alatt áll. Feljegyzésekben már a XIV – ban szerepelt. A XV. századi gótikus, Mária-képes harangot Debrecenbe, a Református Egyháztörténeti Gyűjteménybe vitték, miután 1982-ben egy vihar következtében a toronysisak ledőlt, és a harang is megrepedt.
A XIX. századi iskola és szatócsbolt a Sóstói Múzeumfaluba került áttelepítésre. 1991-ben átadásra került a II. Világháborús emlékmű.
Az Önkormányzat emlékművet állított Lehoczky Tivadar (1830-1915) régész, történész, néprajzkutató Bereg Vármegye múltjának tudósleírójának.
Természeti értékei:
A településtől keletre fekszik a Tipet-hegy (Kaszonyi-hegy), ahonnan láthatjuk a Dédai-, a Kisasszony-, a Bockerek-, és a Lónyai-erdőt is.
A település történelme:
„Barabás már az Árpád-kor óta lakott település. Neve az aramenus eredetű Barabás " a vigasztalás fia" értelmű személynév, amelyet legkorábban, l288-ban említettek, és l323-ban Barlabas formában jegyezték fel, akkor egy hasonló nevű család birtokolta a XV. század végéig. Zsigmond király azonban l4o3-ban elkobozta a Barabási családtól más birtokaikkal együtt és Guthi Boldizsárnak, valamint Haraszthi Balázsnak adományozta.
A helységet a XV. század második felében bírták a Beregfiek, a Perényiek, Károlyiak, Guthiak, Pocsalyiak, a Guthi Ország és az Upor családok.
l6o9-ben Perényi János hagyatékába királyi adomány mellett beiktatták deregnyői Daróczi Ferencet. l6l4-ben vajai Vay Péter és neje, csepei Zoltán Anna, Szerződést kötöttek az ugornyai birtokra, révre és vámjogra, továbbá a barabási és más részekre.
l66o-ban Hatvani Erzsébet átíratta gróf Kemény Jánosra 3l5 forinton a barabási és a jándi birtokait. l667-ben birtokosa volt még Jékei Ferenc, l7o5-ben Galambosi Ferenc (II. Rákóczi Ferenc egyik híres hadvezére).
Bereg vármegye első katonai adatfelmérői /l782-85/ között azt közölték Barabás környezetéről, hogy a Mic patak keskeny, mocsaras víz, amely a Tisza igen magas vízállásakor folyik, mégis csak a kijelölt helyeken lehet átkelni rajta.
Fényes Elek a Geographiai szótárában Bereg vár megyei magyar faluként említette 634 lakossal, három nyomásbeli határa jó és sok búzát, kukoricát termett: rétje meglehetős, fája, legelője elég volt. A faluban, l87o-ben két, őskorinak mondott fekete hamvvödröt találtak az árokásók, ugyanabban az évben egy másik telekről 385 darab, lengyel ezüstérem került elő, bizonyítva, hogy régtől forgalmas vidék ez.”